Falusi turizmus

Babapuszta

Babapuszta vagyis Sári Zombor község észak-keleti részén helyezkedik el és a közigazgatási egység egyike a legújabb falujának. A nagyon jó minőségű humuszos termőföldnek köszönve a lakosság legnagyobb része földműveléssel és gyümölcsészettel foglalkozik. A falut 5277 hektárnyi termékeny föld veszi körül. A falu 1923. és 1926. között kezdett épülni viszont először még 1486. említik. Az akkori bácsbodrogmegyei iratokban Sári név alatt említik ezt a települést mint az ún. Sáripuszta részét. A mai település az I Világháború önkéntes szerb katonáinak nyújtott menedéket. 1924. az Aleksa Šantić elnevezést kapja a híres boszniai szerb költőről. A II Világháború vagyis a magyar okupáció alatt a hely megváltoztatta nevét és Fernbachnak hívják, majd a háború után ismét Aleksa Šantić lesz.

Babapuszta az ún. összetömörített típusu építészeti stílusu falvak sorába tartozik. A régebbi házak a főút mellett szorosan egyike a másika mellé lettek építve és melléképülettel, udvarral és kerttel is rendelkeznek. Az elsődleges építkezés a pontossan kitervezett tervrajz alapján lett létrehozva. Az újabb házak pedig előzőlegi terv nélkül lettek ide építve.

A šantići kastélyt az ún “Babapuszta” kastélyt Fernbach Károly építette 1906/7 években Hikisch Rezső építész tervrajza alapján. Ez a kastély ma nagyon rossz állapotban van úgyszintén a körötte levő park is és nem áll rendelkezésre a látogatásra. A kastély kultúr emlékműnek számít.

Béreg

Béreg, Horvátország, Magyarország és Szerbia hármashatárán helyezkedik el. Béregnél van a Magyarország felé vezető határátlépőhely. Ez a település a nemzetközi autóút országunkon keresztül vezető részlegének utolsó kilóméterénél helyezkedik el. A „Plazović“ „Kígyós” folyónak köszönve a falu környékén sok természeti nevezetesség alakult ki.Ilyenek például „Zmijište”„Gornja Pašarina” stb. Az ótelepülés a dunamenti úton helyezkedett el melyek a déli és közép Dunamentét kötötték össze. Maga a régi szláv elnevezés “Béreg” ami partot jelent erről még jobban tanúskodik. A települést először 1319.említik. Béreg a határ közelsége miatt mindinkább tranzit helységnek számít. A falu háromszög alakot vett fel. Ez a falubeli építészeti stílusra is jellemző. Különböznek a megszokott Pannón építészeti stílusától a ház formájában, a házak külső kinézésében is, a bútorstílusban és a helységek beosztásában is. Ezek a házak tipikus sokac stílusban épültek. Ma Béregnek 1388 lakosa van.
Miki napjai - „Mikini dani“
Hagyományos Tamburazene Fesztivál melyet a béregi Kultúrotthonban tartanak a Horvát Kultúra és Tanügyi Társaság Silvije Strahimir Kranjčević szervezésében a híres hegedűművész Mika Ivošev Kuzma tiszteletére. Ez a béregi hegedüművész Zvonko Bogdan „Nem jut pontosan eszembe” c. énekében is meg lett említve. Az Esemény emlékezésére 1994. a maestróról szobrot emeltek a falu központjában.
Sokac préló - Šokačko prelo
Ez az Esemény a hagyomány és a szokások ápolását és megőrzését védelmezi.
A Karapandžai erdő és a Csatorna-Kanális
Ez Zombor Község drágaköve.

Monostorszeg

Zombortól 15 kilóméterre helyezkedik el nyugati irányban.
A felső Dunavidék gyöngyszemének nevezik. A gyönyörű erdők a mellékduna ágai között helyezkedik el. A mai település a XVIII századból származik az ún.valamikori Bodrog helyén mely titokzatos körülmények között a Dunába veszett. Monostorszeget az autentikus hagyomány, folklór, zene, nyelv, öltözet, gasztronómia és a szokások diszítik melyek itt már 200 éve honosak. Monostorszeg ismert vadászterület a vízfelületek pedig gazdagok halban és érdekesek a horgászat kedvelőinek is.
A falun keresztül vezet a kerékpárút is melynek neve “Béke Pannón útja” mely 80 kilóméteres és összeköti Zombort Eszékkel. A Helyi Közösség minden év augusztusában megszervezi az ún. Bodrogfesztet. Ez az Esemény a gasztronómia, a hagyomány és az ipar fesztiválja. A program magában foglalja a gasztronómiai specialitások készítését, a fiákerkocsikázást, a kultúrprogramot a templomban, az etnó műsort a falu központjában, a fiataloknak szánt műsort, az iparosok kiállítását és a gazdag gasztronómiai kínálatot.
Történelmi-, kultúrobjektumok - A Szent Péter és Pál templom-Szerbia kultúrális védett emlékműve.Vodica-Bartány arheológiai lelőhely ahol még mindig tartanak az ásatások,a Siga és Staro selo arheológiai lelőhely-a kiállított tárgyak még mindig Zombor város múzeumában találhatóak.
Etnó ház “Kisbodrog” - "Mali Bodrog"
Oslobođenja 32, Monostorszeg
tulajdonosok: Antalović Eržebet es Katica
tel: +381 25 807 163
belépődij: 80 din
A felújított monostorszegi „Kis Bodrog” etnó ház tipikus monostorszegi stílusban épült már 150 éve és a mai napig is megőrizte eredeti stílusát. A házat ma is nádtető borítja a berendezés pedig autentikusnak számít a rakott cserépkályhával eggyütt.A ház a természetből származó anyagokból épült mely a környékbeli erdőből származik. Etnó stílusban épült a környékbeli vikendház, az udvar és a kút is. A ház adaptálva lett a Helyi Közösség segítségével, de a mai napig is az Antalović család birtokában van. Nyitva áll az egyéni és a csoportlátogatásokra is.
Babagyűjtemény sokac népviseletben
Zagrebačka 79, Monostorszeg
tulajdonos: Kovács Éva
tel: +381 25 807 654, +381 25 807 504
e-mail: so.mzbmonostor@neobee.net
A belépés díjtalan.
Vajdaság egyike a legérdekesebb népviseletben öltöztetett babakollekciójának 15 kilóméterre Zombortól nyugat irányban Monostorszegen helyezkedik el Kovácsék családi házában. A gyűjtemény a ház folyosóján helyezkedik el 10 női és 2 férfiviseletben öltöztetett majdnem természetes nagyságú babával. A gyűjtemény már 10 éve megjelent amikor Kovács Éva régi népviseletéből egy női- és egy férfibabát öltöztetett fel. Idővel Kovácsné barátnői segítségével megvarrták a többi népviseletet is és felöltöztették a többi babát is. Mindegyik viselet egyedinek számít. Tervben van még egy népviseleti ruhadarab varrása. A gyűjtemény a népviseletek mellett bölcsőt is magában ért mely 1907-ből ered. A játékbabán mely a bölcsőben fekszik ún. “Šepa” sapka van amilyeneket a kisbabák fejére tettek a bölcsőkben valamint a kollekció kötényeket is tartalmaz ún. „Pregača” melyek közül némelyek 150 évesek. A gyűjteményt Kovács Éva szeretetből létesítette a sokac kultúra megőrzése és bemutatása érdekében.
“Kuveljić” etnó ház
Tesna 29, Monostorszeg
tel: +381 25 807 227, +381 25 808 220
mob: +381 63 529 009
belépődij: felnőttek 100, diákok 80, nyugdijasok 50 dinár
A “Kuveljić” etnó ház a Duna mellékágazatának partján helyezkedik el mely régi hagyományos monostorszegi ház földből, fából és nádból épült. A ház falait elavult módszerrel meszelték. A szobákban régi elavult sokac bútor foglal helyet amilyeneket akkoriban minden sokac házban látni lehetett.A klasszikus sokac bútort a fából készült franciaágy gobleindiszítéssel, a két éjjeli szekrény a franciaágy mindkét oldalán, a faragott szekrények, tükrök, mosdó lavórral és a virágtartó képezik.A szobákat hagyományos kézimunkaágyneműk, asztalterítők és ponyvák diszítik. A házban nagyszámú a mindennapi teendőket kielégítő használati tárgyak, szerszámok stb. foglalnak helyet. A ház a sárból épített falaival, asztal és ablakaival és gerendás mennyezetével a mai napig is megtartotta eredeti kinézését.
„Eko-rekreációs” központ
kontaktszemély: Mitić Dejan
mob: +381 63 893 81 28
Monostorszeg idegenforgalmi kínálata kibővült az eko-rekreációs központ létrehozásával mely a Nemzetközi Környezetvédelmi napon 2008 június 5.-én nyilt meg ünnepélyesen.
Az eko-rekreációs központ fapadokból készült amfiteátrumból áll ahol csoportmunkákat lehet kivitelezni, valamint természetben megszervezett előadások tartására is megfelel. Létezik mini játszótér hintákkal és az „Ember ,ne mérgrlődj” maketje is itt megtalálható valamint sportterepeket is magában ért foci és más sportággal való foglalkozásra alkalmas. Az Öko-rekreációs központ a Felső Dunavidék különleges védett területe elnevezésű rezervátum szélén helyezkedik el és a rezervátumba igyekvő látogatók kiindulópontját jelentik ami kitűnő hely a megismerkedésre. Ezt a központot az ún.„Podunav” nevezetű monostorszegi Polgáregyesület és Zombor Község, “Vojvodinašume” és Monostorszeg Helyi Közössége hozta létre a “Dólán” amely egy közös projektum eredménye.

Bezdán

Bezdán síksági település mely a Duna bal partján helyezkedik el közel a magyar és a horvát határtól. 18 kilóméterre van Zombortól. Kitűnő földrajzi fekvése és természeti szépségei miatt a fontosabb idegenforgalmi források csoportjába sorolják.
A ”Novitet-Duna” Selyemdamaszt Szövőgyár
Az Állam védelme alatt álló kultúrérték
Žrtava fašizma 2, Bezdán
tel: +381 25 810 137, +381 25 810 930
honlap: www.novitet-dunav.co.rs
A belépő díjtalan, köteles az előzőlegi bejelentés. Lehetséges a gyári árak szerinti termékvásárlás.
Zombortól 15 kilóméterre észak-nyugat irányában helyezkedik el Bezdán mely vadász és horgászati lehetőségeiről nagyon ismert. Legismertebb viszont a selyemdamaszt szövéséről.. A szövészeti hagyományt mai napig is megőrizte úgymint a szövőgyárat is melynek neve “Novitet-Duna”.
A szövészeti hagyomány Csehországból és Magyarországról került ide úgyszintén a szövőszék és a velejáró összes szerszám is. Smit János a mesterszövész Bezdánban 1871. telepedett le és fejleszteni kezdte a szövészmesterséget. Kenderrel és lennel kezdte majd damaszttal folytatta mely speciálisan lett feldolgozva Cseh és angol behozatalból. Akkoriban a legkorszerűbb tehnológiával szőttek ami a mai napig is megmaradt. A II Világháború után 1951. a bezdáni privát szövőmesterek Duna név alatt közös egyesületet alapítottak. A termékek gyártása mai nap is kézzel szőtt szövőszékeken történik ún. „zsakard” szövőmódszerrel kilyukasztott kártyák segítségével melyek 1871-ből származnak. A gyártás 18 fából készült szövőszéken történik.Az anyag összetétele: 49 % pamut és 51 % rayon selyem.
A termékek a következők: damaszt-asztalterítők, kisebb terítők, szalvéták valamint ágynemű.
Minden egyes termék egyedinek számít mely gyönyörű stílusról tanúskodik.
„Jelena” Etnó ház
Somborski put 49, Bezdán
tel: +381 25 811 093
mob: +381 63 554 959
belépődíj: felnőttek 100 din, diákok 80 din, nyugdíjasok 50 dinár
Bezdánban a Brdar család saját családi házában etnó gyűjteményt alapított mely 1000 régészeti kiállitott tárgyból áll. Ez a gyűjtemény különböző mezőgazdasági szerszámból áll: ekékből, kocsikból, kádakból, bölcsőkből, gölöncsér edényekből, ruházati tárgyakból stb. A kiállított tárgyak közül némelyek több mint 150 évesek.
A ház tulajdonosai a saját gyűjteményükre mondják” Ez Bácska sok évnek ezelőtti képe mely csakis a legjobban felszerelt múzeumokban található”.
Hajómegálló a Dunán
A zsilipet Bezdánnál a Dunán 1854 és 1856 között építették. Mihálik Ferenc tervrajza alapján épült. Az építkezés folyamán először használták Európában a betónt a vízen és a vízben való építkezésre. Az építkezést egész Európa területéről szakemberek kisérték mert különösen az angol szakemberek kétlelkedtek az építkezés sikerében. Az építkezés alacsony ára elérése miatt kvalifikátlan munkásokat angazsáltak és betónt használtak tégla helyett. A cementet a helyszínen öntötték ki. Az építkezés komplikált körülmények között jött létre. Ugyanis a betónt vasládákban engedték le a folyó fenekére ahol később ezeket a ládákat kinyitották. Ez az objektum 800.000 forintba került. A Csatorna normál vízállása idején akár 62 méter hosszú hajó is úsztat ezen a csatornarészen. Nagy ünneplés mellett lett átadva ez az építmény a Csatornába való bejárat pedig Monostorszeg helyett Bezdánnál lett létrehozva.
Bezdáni – gyógyfürdő
A gyógyvíz az alkális nátrium hidrokarbonátban és jódban gazdag vízek közé tartozik a hőmérséklete 26 C és 37 C között változik. Sikeresen gyógyítja a különböző reuma és ortopéd betegségeket. A fürdőben két medence van, három kinézi terápiára szánt terem valamint elektro, parafa, hidró, lézer és kézi-masszázsra szánt terem.
Szentháromság kapella
1710. és 1720. között épült és Vajdaság egyike a legrégebb megőrzött műemlékeinek csoportjába sorolják.
„Baracska” - Ökológiaia tanterem
honlap: www.baracka.org
A Felső Dunavidék speciális védett területén létesült 1998. Az Ökológiaia tanterem iskolaterve a sporthorgászatot, a környezetvédelem alapjait, evezéstanfolyamot és cserkészést is magában ért. Elsősorban az elemi-, középiskolásoknak és az egyetemistáknak szánták ezt a tantermet.

Csonoplya

Ingoványos talajon, 12 kilóméterre Zombortól észak-kelet irányában helyezkedik el Csonoplya mely még a X IV századból származik. A talajvízek a csonoplyai pocsolyától-mocsártól avagy a kerényi pataktól származik ahol vízfelület csak a nedves időszakokban található. Ma Csonoplyának 4.359 lakossa van. A nagy szántani való terület kedvező a mezőgazdasági munkáknak.
A csonoplyai tó
Ez az atraktiv műtó észak-kelet irányban a Pacsir felé vezető úton helyezkedik el. 40 hektárnyi vízterülete 5 kilóméter kanálist foglal el, környéke erdősített, partja pedig urbanizált urbanizált. A tó gazdag a következő halfajtákban: pony, amúr, harcsa, tolsztolobik, csuka, makréla. Ez a kirándulásra szánt hely horgászparadicsomnak számít.
A malom
Cservenkán két német származású földműves még 1908. megépítette az első malmot mely vízpárán működött és a falú német részében épült. Később a bunjevác részben még egy kisebb méretű párán működő malom létesült.
A fehér templomocska
Ez a katolikus templom 1897. épült Szűzmária tiszteletére, mely a hiedelem szerint megjelent egy falubeli asszonynak. Köszönetként felépítették ezt a templomot. Itt helyezkedik el a gyógyvízzel telt kút is.Minden évben augusztus 15.-én a Nagyboldogasszony ünnepén itt zarándokolnak az ún. Vodicán.
A falu ünnepe-„búcsúja”
A falu ünnepe a Szentháromsági búcsú június 15.-én hagyományosan a reggeli misével kezdődik minden évben majd gazdag kultúrműsor és sportesemények követik.

Gádor

Gádor település Zombor Községben a Magyarország és Horvátországgal való határnál helyezkedik el. A falu a XVIII század második felében lett benépesítve amikor a bécsi vár határozata szerint megkezdték a település benépesítését. A XIX században 1500 lakossa volt a településnek többségben német lakossal. A falu további fejlődése nagyon fontos lett a történelmi, gazdasági és a föld terméketlensége miatt. Miután a németek a II Világháború után elhagyták ezeket a területeket a település majdnem teljesen kipusztult. Gádorban ma 2201 lakos van. A falu központi részét széles utcák diszítik, a faluban focicsapat-klub, posta és iskola is van.
A falu búcsúja
Minden évben a Szent Illés napját tartják-a jósról Szent Illésről akiről ez a templom kapta az elnevezést. A templom belső falazatairól még hiányoznak a szentképek és a különböző dekoráció. A templomi ünnepélyt bablevesfőző verseny előzi meg, mellyett előzző nap tartanak.
A gádori könyvtár
A könyvtár munkáját 1963.-ban kezdték mint a Zombori Városi könyvtár részlege. A falu főutcáján helyezkedik el és 6.500 könyvvel rendelkezik.

Doroszló

Doroszló Bácska észak-nyugati részén, a Község délre eső oldalán helyezkedik el. A falu 21 kilóméterre van Zombortól. Először a helységet 1313. említik már akkoriban is e név alatt szerepel. A falu lakossága főleg magyar nemzetiségű ma 1830 lakóssal. A falu földrajzi fekvése, népszokásai és a gazdag múltja miatt nagyon gazdag művészeti és turisztikai kínálatában. Doroszló környékén már a kőkorszakban is település létezett, amit az arheológiai ásatások is bizonyítanak az 1974-es évből. Az akkoriban kiásott tárgyak ma is láthatóak Zombor városi múzeumában.
Szüzmária szentkútja - Vodice
A Srpski Miletić felé vezető úton helyezkedik el a templom a szentkúttal eggyütt-Vodica. Bácskában ez a legismertebb zarándok hely. A valamikori és a mai hiedelem szerint a Szentkútnak csodálatos gyógyító hatása van és az össz betegséget gyógyítja. A hívők 1792-től rendszeresen látogatják ezt a helyet. A katolikus Kisboldogasszony ünnepén minden évben 10.000 turista-hívő látogatja meg ezt a zarándokútat.
Szent Imre király temploma - 1803. épült és a falu központjában helyezkedik el.
Klasszikus falusi ház - berendezése a XIX századi körülményeknek és életformának felel meg és a Žarko Zrenjanin utca 53.-as száma alatt lehet megtekinteni.
A „Móricz Zsigmond” Magyar Kultúregyesülete 1938. alakult meg.
A “Nikola Tesla” Tanügyi Társaság 1995. létesült.
„Re di Quaglie” - Királyi fürj
Az „Agró-turisztikai komplekszus” különböző kitűnően felszerelt épületből áll. Az elszállásolás egy- és kétágyas szobákban valamint kényelmes apartmanokban történik. A település keretében különböző más lehetőségek is kínálkoznak a falusi turizmus szolgáltatásaira és tartalmaik kibővítésére.Ilyenek pl.az étterem, a kávézó, a medence,a fitness központ, különböző spotterepek, a kongresszusi terem, a gyüllésekre, összejövetelekre, tudományos találkozókra szánt terem. Az egész komplekszum magában foglal 11.800 m2 udvar-és kertterületet és 2.300 m2 épületfelületet.
A fenti leírások alapján érthető miért ideális az ilyen komplekszus a vajdasági síkság nyári-, téli pihenésre valamint a különböző gyüllések megtartására úgyszintén a családi összejövetelekre és a sportkedvelők itt tartózkodására.
A”királyi fürj” a vadászok tartózkodása mellett külön helyiségeket biztosít a vadászkutyák számára is, valamint lehetőség nyillik a fegyver és lőszer valamint a különböző fajkutyák bérlésére valamint a vadásznap megszervezésére és minden másra amire szükség van a gondtalan vadásznap megszervezésére.

Kerény

Zombortól 13 kilóméterre ingoványos talajon helyezkedik el Kerény. Az arheológiai ásatások bizonyítják hogy még a neolitban létezett település ezen a vidéken.
A mai elnevezést még 1949. kapta ez a település Kljajićevo a népszerű hősről Miloš Kljajićról. A termékeny földnek köszönve a mezőgazdaság lett a legfontosabb gazdasági ág Kerényben. Kerényt a pannón típusu összetömörített építkezési stílus települései közé sorolják melyeknek széles utcái vannak. A település legrégebb része az ún.Krčevine mely a központban helyezkedik el. Jelenleg Kerénynek 6.012 lakossa van.
A katolikus templom
Ez a templom Szűzmária tiszteletére 1896. épült. Azóta a II Világhábo rúig katolikus misék lettek tartva. A templom 1944. jelentéktelen válozásokkal pravoszláv-ortodox templommá vált.
A medence
A medence 1982-től dolgozik minden nyári szezónban és az ott lakók önkéntes adományaiből építették.
Nagyboldogasszony
A Nagyboldogasszony a falu búcsúja és augusztus 28.-án ünnepli a nép. A jó zene, szórakozás, a gasztronómiai specialitások , a jó ital megteszik majd hogy minden évben visszajárjon a látogató.
A falusi korrida
Ez az Esemény Szerbia 150 Idegenforgalmi Eseményei közül a legérdekessebbnek számít.
Az örömteljes gépek napja
A kétnapos pálinkafőző verseny Eseménye szeptember 26-27.-ig van a falu központjában.

Küllőd

Küllőd falusi település nagyon kedvező földrajzi fekvéssel. A valamikori Dunaág határolja nyugat és déli irányból, a Plazović-Kigyós folyó pedig a keleti részről határolja. A Kigyós folyó mellett a bajai Nagy-csatornának is nagy a hatása a falura. Nagyszámú a mocsár is, 294 hektárnyi területet foglal el. A falun keresztül vezet az út Béreg felé a Magyarország felé vezető határig. Küllőd régi vajdasági település. Már 1261. említették Kulod név alatt a Kilod nevezetű családról akik itt tulajdonosok voltak. A Kultúrközpont 1996. alakult és az első ilyen központ a zombori Községben. A Küllődi Kultúrközpont keretében létezik festészeti, irodalmi és zenei csoport. A Központ a Helyi Közösség keretében működik ahol állandó Festőművészeti kiállítás van a küllődi művészek munkájából összeállítva. A kultúrház a Helyi Közösség segítségével állandóan hagyományos Illésnapi-“Ilindan’ ünnepséget szervez mely egyben a falu búcsúünnepsége is.
„Miki” Állatkert Küllőd
Az első szerb privát-önálló állatkert
Stojana Matića 74, Küllőd
tulajdonos: Mirić Milan
tel: +381 25 804 288, +381 63 568 250
e-mail: miki@kolutzoo.com
honlap: www.kolutzoo.com
belépődij: szervezett csoportoknak 100 dinár személyenként, egyéni belépő 150 dinár. A megtekintés tartama 1-2 óra.
A „Miki” állatkert az első privát állatkert országunkban. 1988. alakult meg. Mirić Milan állatkertjében több mint 100, a világ minden részéből eredő állatfajta látható.Az állatkert 7 és fél hektárnyi területet foglal el: erdő, füfelület és 10 mesterséges tóból áll. A világon a frankfurti állatkerten kívül csak itt lehet látni két fajta flamingómadarat egyszerű és törpe és a ritka kígyászkeselyűt vagyis titkármadarat, amiről a tudósok még mindig nem tudják hogy a futók avagy a ragadozók csoportjába sorolják. Küllődön az állatkertben találhatók a Livingstone-turákó, túzok, orinoko libák, a dámszarvas, szamarak, pónilovak, fehér és fekete hattyúk, pitónfélék-kígyók, majmok, mókusok. Frankfurtból származik a medve, mely a grizli és jegesmedve kereszteződéséből született. Amikor tavaszodik és kizöldül a környék a leggyakoribb vendégek itt az elemisták a zombori és a környékbeli iskolák diákjai, a kutatók-ornitológusok és más útbanesők is.
A halastó
A közelben kiépült a mesterséges tó is mely területe 200 hektár. Itt évente 20 vagón halat halásznak.

Haraszti

Zombortól 22 kilóméterre a magyar határ közelében helyezkedik el. Kedvezőtlen fekvése van mert egyetlenegy fontosabb út sem vezet Harasztin keresztül. Egyedüli útvonal a falu és Zombor között a Gádoron keresztül vezető út.
Ez a hely először Haraszti néven a XIV században szerepel. A XIX századig ez a hely Rédl báró birtokában volt Stanišić település keretében, a II Világháború után pedig Regőce keretében szerepelt. Önnálló falunak csak a II Világháború után számít. Miután önkéntesek letelepedtek Likából a II Világháború után lett e település neve Rasztina. Ma Rasztinának 566 lakósa van.
A rasztinai kastély
Rédl Lajos báró Rasztinán kastélyt épít 1900. a gótikus katolikus templom helyén. Ez a gótikus stílusu épület egyedi építészeti remekműnek számít Vajdaságban. Ma az épületben helyezkednek el a Laza Kostić Általános Iskola, az óvoda és a labdarúgó klub. A kastély védett kultúremlékműnek számít és nincs nyitva a látogatóknak.
A faluban labdarúgó és sah klub létezik” Polet” elnevezés alatt valamint” Jelen” vadászati egyesület amely minden évben vadászati turisztikai napokat szervez az érdeklődőknek.
A vadászturizmus mellett a falusi búcsút minden évben augusztus 28.-án a Nagyboldogasszony napján ünneplik. Februárban a rasztinaiak találkozóját szervezik ami manapság már hagyományos összejövetelnek számít. A faluban a legnépszerűbb A Boldogasszony temploma melyet az önkéntes adományokból építettek. A belső dekoráció még befejezésre vár.

Regőce

Regőce Zombor Község legészakabbra eső települése, csak két kilóméterre helyezkedik el a magyar határtól. A régészeti leletek alapján bebizonyosodott hogy itt már az őskorban létezett település.
Az első írások magyar nyelven itt már 1346. megjelentek és a települést akkor Regnek nevezték melyet magyar nemes kormányzott. A zombori Czobor család kormányozza az 1399.-es évtől. A Riđica nevet 1590. kapja az oszmán uralkodás alatt.1663. a szerb nemzetiségű Dvoriković Nikola kapja meg Riđicát és környékét a bécsi udvartól. A többségben szerblakta település 1786.-ból ered. I Ferenc osztrák cár 1801. eladja Riđicát gróf Kovács Imrének aki ezután pár évig építi az angol parkkal körülvett kastélyt. A kastély a mai nap is itt látható. Az épületben ma a helyi Közösség székhelye van, a park helyén pedig sportterep és játszótér is rendelkezésre áll. A kastély ma kultúrértéknek számít.A Kovács család a 200 ár földterületén borászattal és szőlészettel foglalkozott. A mai nap is a regőcei bor jó minőségű de ritka bornak számít. Ugyanis a borászok itt kizárólag saját maguknak termesztik a bort. Amennyiben valaki kiváncsi erre a borfajtára el kell látogatnia a faluba.
A Kovács család kastélya
Késői barokk stílusban épült 1806. Angolkert vette körül a cseh Hiter Franjo kertész tervezésében.
Hidacskák
Regőcén keresztül halad a Plazović vagyis Kigyós folyó mely gyakran a nyári hónapokban kiszárad. Mégis a helybeliek 10 hídat építettek ezen a folyón. Drveni-Fahíd, Gvozdeni-Vashíd, Žuti-Sárgahíd, Široki-Széleshíd, Teretni-Teherhíd,Vinogradski-Szőlészeti, Betonski-Betónhíd, A Regőcei, Frankopan, Vajdasági és Zrini-Knini utcákban.

Őrszállás

Stanišić Zombor Község egyike a legnagyobb falvának számít.A bácskai alföld ingoványos földjén helyezkedik el. Az első írások azt tanusítják hogy Serényi Pál ezt a pusztát mint donációt kapta vagyis ajándékba kapta 1658..Később a szerbek Baracska és Dautova falvakból 1763. ide telepednek le. A falu a Stanišić elnevezést 1832. kapta. Kolonizálással 1945/46. sok dalmát család itt telepszik le.
Augusztus 19. ünneplik a falu bucsúját Preobraženje“Színelváltozás”.-Erre az alkalomra ikonkiállítást szentképkiállítást rendeznek az amatőr stanišićiak. Itt szerepelnek a népi hagyományú kézimunkák is ahol bemutatkozik a nép és nemzetiség mely Stanišić területén él. A “Prometej” drámai csoport és a „Panonski mornar” falusi kiadványú lapok is hagyományosan meg lesznek jelentetve ebből az alkalomból.
A katolikus templom
A templom pincéjében őrzik gróf Rédl a ktítor szívét.
Brčak fürdő és ökológiaia kampoló
Ez a fürdő és kampoló homokos partjával, játszótereivel kitűnő menedékhelyet nyújt nyáron a forróságoktól.
Likovna galerija u Stanišiću
Galerija se nalazi u ulici Oslobođenja br.93, u bivšem Domu kulture.Oko tridesetak izloženih radova nastali su na likovnim kolonijama, koje je Mesna zajednica organizovala proteklih godina.Ovi radovi činiće stalnu postavku galerije. Plan Mesne zajednice „Stanišić“ je da se u Galeriji organizuju samostalne i grupne izložbe likovnih umetnika, te tako upotpuni kulturno-turistička ponuda Stanišića i Sombora u celini.
tel:025/ 831-505
e-mail: ddragana@gmail.com
KUD „Dositej“
A Dositej Művelődési Együttes többször volt házigazdája a különböző népzenekarok és tánccsoportoknak. Ilyenek pl. a lengyel, görög, macedón valamint a Kosmeti Egyesületek. Úgyszintén ez a csoport szervezi a falusi ünnepélyt is.

Sztapár

Fekvése Zombortól 13 kilóméterre délre ingoványos talajon a Kis bácskai kanális és a “Zombori Kanális” között fekszik . Hódság felé észak irányban van a valamikori Mosztonga folyó irányában nyugaton. Sztapár 1752. létesült amikor a sztapári pusztára át lettek telepítve Bokčenović és Vranješeva lakói, később pedig Prigrevica lakói is. Bokčenović és Vranješeva ma nem léteznek, valamikor pedig Apatin környékén helyezkedtek el. A németek első nagyméretűbb kolonizálása Bácska területére 1748. kezdődött. Az elégedetlen Bokčenović és vranješevai lakósok a Dunán várták a hajókat és meg-támadták majd fosztogatták a betelepülő németeket. Ezeknek az akcióknak alapján dunai kalózoknak nevezték őket. Mária Terézia elrendelte a lakosság áttelepítését a mai Sztapár területére. A legenda szerint létezik egy föld alatti folyosó a templom és a Vodica templom között amelyen keresztül az arany és a többi zsákmány a faluba került. Sztapár az osztrák-magyarok alatt terv szerint fejlődött. A XVIII században Sztapár széles utcáival egyike volt a legszebb vajdasági falvainknak. A faluban három fajta ház létezett régi típus, melyben a helységek egyike a másikából nyilnak az utcától kezdve, az egész ház hosszán pedig ún. fedett gang-folyosó húzódik. Gyakori az ún. könyök ház is sváb befolyással és a korszerű ház is, érdekesség hogy az első 1973. épült.
Sztapárban egy ismert szerbiai galambfajta is él mely az 1878-as évből származik amit sztapári repülőgalambnak neveznek. Egyedi a sztapári pecsét is amelyen Vuk tyiril “ćirilica“ írása volt. Az osztrákok uralkodásából való, amikor a német nyelv volt az egyedüli hivatalos nyelv és akkoriban ez a “Vukfajta” pecsét nagyon elütött a környékbeli pecsétekhez viszonyítva.
Zombori sajt-túró
Ez a túrófajta az egyedüli autohtón és a tejipar világviszonylati túrói közül való.
A sárga kút
Ez az egyetlen-egy kút a faluban. Az a legenda kőröz erről a kútról hogy aki csak iszik a kút vízéből férjhez fog menni vagyis megnősül a faluban.
A Boldogasszony temploma - Uspenje Presvete Bogorodice
5 kilóméterre van a falutól a Mosztonga folyó partján, 1863. épült. Mellette kápolna van 1730.-ból
Vavedenja Presvete Bogorodice Templom
1776. épült és az állam védett különleges kultúrértékei közé sorolják. Az oltár Jakov Orfelin az akkoriban legnevezetesebb festő alkotása.
A százéves hársfa
A Branko Radičević ellemi iskola udvarában található.
Nagyboldogasszony estéi - Velikogospojinske večeri
Augusztus másik felében több Esemény is aktuális pl: a birkapaprikásfőző verseny, az eperpálinka degusztációja, fiákeresdi, irodalmi esték, koncertek stb.
Vajdaság első szerb harmónikája
Május végén és június elején tartják a harmónikaversenyt.

Nemesmilitics

A falu Bácska észak-nyugati részében a telecskai domboknál fekszik. A vasút és kocsiút észak –kelet –dél-nyugat irányban köti össze Zombort Militicsen keresztül Szabadkával.
A “Gospi od Milosrdja” Templom vagyis A római katolikus “Kisboldogasszony” Templom itt épült.
A templom feletti dombon 1924. épült a Kálvária. Tiz éve lett felújítva a szentséghely viszont négy éve kapta meg mai reprezentatív kinézését.
“Musica Viva”
A leánykórus 2001. alakult több köztársasági és nemzetközi diplomát nyert a különböző versenyeken.
A moto-cross út
Miletić attrakciója. Minden évben itt gyülekeznek és versenyeznek a motorossport kedvelői.
„Lemes” fürdő
Nem működik 1958 óta, emlékét pedig csak a sétaút és a topolya és platán fasor őrzi.

Telecska

A Község keleti részében helyezkedik el Telecska települése. Területileg és a lakosság száma álapján is ez egyike a legkisebb településeknek Zombor Községében. A bácskai alföld dél-nyugati részében van. 9 kilóméterre van Kerénytől, 22 kilóméterre pedig Zombortól.
A dohánymúzeum
Sipos György 48, Telecska
alapító: Kovács István
tel: +381 25 864 082
e-mail: kovacsgabi@freemail.hu
Telecskán mely húsz kilóméterre helyezkedik el Zombortól Kovács István privát házában megnyilt a Dohánymúzeum. A Kovács család hagyományosan foglalakozik a dohánytermesztéssel és annak feldolgozásával.
Már 150 éve telepedett le Telecskára a Kovács család mert földet kapott a dohány termesztésére. Utánna fia, majd unokája Kovács István is evvel foglalkozik. A múzeumban több mint 100 ekszponátus- kiállított tárgy látható, némelyek több mint 150 évesek. Itt szintén láthatók az eszközök is amelyek segítségével létrejön a feldolgozás. Láthatóak a tompuszok, cigaretták, szivarok, parfűmök, ragasztók, a bronzfesték mely a bőr megsötétítésére szolgál.

Órák és Régészeti Múzeum
Adi Endrea bb, Telecska
Alapító: Peić József
tel: +381 64 1179-411
e-mail: peicjozef@freemail.hu
Belépődíj:felnőttek 80 dinár, diákok 30 dinár, nyugdíjasok 50 dinár
TA jelenlegi múzeumgyűjtemény 120 faliórát, állóórát, zsebórát, asztaliórát, kéziórát stb. ért magában. Az órákon kívül a látogatók különböző régészeti tárgyat is láthatnak, pl. a régi petróleumlámpákat, mozsarakat, kézzel festett tányérokat, régi pénzeket, könyveket, szentképeket-ikonokat, imakönyveket... A Régi Órák és Antiktárgyak Múzeuma a látogatók részére nyitva tart egész héten át 14.00 órától 18.00 óráig vagy előzőlegi megbeszélés alapján.