Több fényképet talál a fénykép galériában

Zombor

Zombor földrajzi adatai és lakossága

A bácskai alföld észak-nyugati részében 1.178 km2 területen helyezkedik el Zombor Község, mely 15 falvat és magát Zombor városát faglalja magába. Nyugatról a Duna határolja Horvátországgal, keleten a telecskai fennsík, északon Magyarországgal délen pedig Szerbiával határos. Zombor tengerszint feletti magassága 90 m.
Zombor fekvése: 60 kilóméterre van Szabadkától dél-nyugati irányban, 100 kilóméterre Újvidéktől, 175 kilóméterre észak-nyugatra Belgrádtól, 220 kilóméterre délre Budapesttől és 345 kilóméterre Bécstől.
A 2002-es népszámlálás alapján Zombor Községének 97.263 lakossa van. Az össz lakosság fele Zombor városában él. A másik fele pedig a környék falvaiban és a szállásokon. Zombor Község nemzetiségi összetétele nagyon tarka. 21 féle nemzet él ezeken a vidékeken. A legtöbb a szerb nemzetiségű lakosság vagyis 61 %, magyarok 13 %, horvátok 8 %, Bunyevácok 3%...stb.
A város össz utcájának hossza 120 kilóméter, 9 körút és 4 park is helyet foglal. A fásított utcák hossza 121 kilóméter, a fák száma pedig 18.000.
Zombor városa országunkban a legzöldebb oázisnak számít amire a zomboriak nagyon büszkék.

Zombor történelmi adatai

A XII század végén és a XIII század elején kezdett fejlődni ez az akkor még névtelen település melyet 1360. először említenek. A település rohamosan kezd fejlődni a Czobor család birtok név alatt. A Czobor család az akkoriban honos szokások szerint Szent Mihálynak az első településnek és templomnak köszönheti eredetét.
Czobor Szent Mihály gyors fejlődését az erődítmény létezése is alátámassza mely 1478. épült a törökök elleni védelemre kik mind inkább betörtek a Monarchia déli határain. Ez az erődítmény nem nyújtott elég menedéket s végül is 1541. az oszmán birodalom része lett. A település Zombor név alatt először 1543. szerepel. Erre a névváltozásra azért került sor mert a magyarok északra menekültek az oszmánok elöl. A pravoszláv vallású szerbek pedig a Czobor elnevezést Zombor elnevezésre változtatják. Ezt az elnevezést a törökök is elfogadták ( ismert dolog hogy a törökök uralkodásuk idején a helységek neveit nem nagyon változtatták.)
146 nehéz év elteltével a török uralkodás alatt a zomboriak örömmel várják az osztrák csapatokat amelyek 1687. felszabadítják Zombort és Zombor is ez után része lesz a Monarchiának.
A török lakosság és katonaság elvonul a lakosság száma pedig még ugyanabban az évben megnövekszik 5000 Bunyevác letelpedésével és 1690. Arsenije III Carnojevic vezetésével Szerbek is letelepednek ezeken a vidékeken.
Zombor határváros lesz, a katonaság pedig részt vesz a törökök elleni csatákban az osztrákok oldalán. Zombor 1702-től 1717. katonai városnak számít. 1741. beszüntetik a katonai városok létezését és 1745.elhatározzák hogy harcolni fognak az elibertációért a felszabadulásért.
1749. 150.000 arany forint ellenében és a felszabadulás dokumentuma aláirásával Zombor megkapja Mária Teréziától a szabad királyi város rangot.
Zombor az elibertációért harcolva rohamosan kezd fejlődni.
Zombor fontos kultúrközpont lesz. 1759-1761-ig megépül a pravoszláv Szent György templom, megnyilt a gramatikai iskola 1759. mely később latin iskolává változik. 1763.a Szentháromság katolikus templomot 1752-1763 ig épitik, a városházát 1749-1842 épitik, a Szent Iván Nepomuk 1751.templom épül, a Grassalkovich palota pedig 1763. a vöröskereszt segély 1766.alakul meg. Megnyillik az első gyógyszertár is városunkban. A Krusper palotát 1771. épitik, a Szentháromság szobor 1774. lesz felavatva.a Norma 1778. alapitják.a Szent Iván keresztelő templom pedig 1790. épül...crkva Svetog Jovana Preteče.
Nagy lendületet a fejlődésben Zombor 1786. kap amikor a Bács Bodrog község adminisztrativ központja lesz és melynek Szabadka és Újvidék is része .1789. épül az első posta, 1802. a Nagy bácskai kanális, 1808. lett befejezve a Vármegyeháza külső részének felépitése, a mai kinézését pedig 1882. kapja.Zombor elsődleges mezőgazdasági fejlődését a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, adminisztráció és tanügyön alapítja még a termesztés másodlagos.
Zombor fontos kultúrközpont lesz. 1844.alakul meg a Magyar Olvasókör, 1845. pedig a Szerb Olvasókör. 1850. az első nyomda is megjelent. 1859. alakult meg a Városi könyvtár. Ekkor jelennek meg az első lapkiadványok is magyar és szerb nyelven. 1870. a Szerb Énekkórus is megalakul. Megépül a Szinház és a Szerb Olvasókör is 1882. A következő évben a magyar olvasókör is megalakul és a Bács-bodrogmegye történelmi társasága is ekkor jelenik meg. Az első ovoda 1865. épül , a magyar nyelvü gimnázium 1872. a Kereskedelmi iskola 1888. Zombor Sportegyesülete 1887. alakult.Az első zombori takarékpénztár 1868. alakul. 1867. a vasút össszeköti Zombort a világgal, a vasútállomás mellett pedig felavatják az első zombori parkot is. Zombor közérdekü épületeinek gazdag tulajdonosai követték a korszerű építészeti stílust melyek diszítik még ma is a várost.
Az ipar fejletlenségét különösen az 1 Világháború után lehet érezni amikor is az ipar fejlődése stagnál. A megyék megalakulása után 1929.Zomborból minden intézmény székhelye Újvidékre költözik. Zombor szerepe és tekintélye csökken.
A 2. Világháború után újból ide telepednek szerbek Horvátországból. A 70-es években kezdődik az ipar fejlesztése és a gyárak épitése.
Ma Zombor korszerű város 50.000 lakossal. Mely megtartotta a múlt idők szellemét.