Több fényképet talál a fénykép galériában
Nevezetességek
Vármegyeháza - Županija
Trg cara Uroša 1, Zombor
tel: +381 25 468 111
honlap:
www.sombor.rs
munkaidő: 08:00-20:00 kötelező a bejelentkezés
A “Zentai csata” nevezetű kép Eisenhut Ferenc műve - A látogatás bejelentése a +381 25 434 350 telefonon történik.
Ez a realisztikus, monumentális kép 1896. lett megrendelve a magyarok milléniumi bejövetelének megünneplésének alkalmából. Ez az óriási olajfestmény 7 X 4 m a legnagyobb kép országunkban. 1898. óta láthatjuk a Vármegyeház dísztermében. Ez a csata 1697. szeptember 11. játszódott le Zenta mellett, Bácskában. A kép előterében osztrák katonák helyezkednek el akik a törökök mellvédőin gázolnak át. A kép központi részében az osztrák herceg Eugen von Savoyen foglal helyet fehér lovon, mellette pedig Pálfi gróf fekete lovon kivont török karddal. A katonák vezetik a rabul ejtett török Kiszing Dzsafer pasát. A háttérben érezni a csata hatalmasságát. Amennyiben különböző szemszögből szemléljük a képet úgy tűnik mintha mozgókép lenne.
A zomboriak ezt a motívumot vállasztották nagy történelmi jelentősége miatt. A magyarok mellett kb.500 zombori is részt vett, szerbek és bunyevácok. Az osztrák hadsereg itt legyőzte a török hadsereget és a törökök e csata után visszahúzódtak. 1699. aláírták a karlócai békeszerződést. Maga a képkeret aranyozással bevont művészeti érték. A kép felső részén láthatóak az a kor fegyverei és zászlói. Itt látható apostol Pál Bács-bodrogmegye védszentje is. A megye zászlója kék és piros színű. A díszterem mennyezetén a régi idők címerei láthatóak az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. A mennyezet központi részén Zombor királyi szabad város címere látható mely Kocsis Eugén műve és Mária Terézia írt alá 1749. A termet Athén Istenség faszobra is diszíti a bölcsesség a városok és erődítmények őrangyalát szimbolizálja valamint Juszticia Istenség faszobra is itt van ami az igazságszeretetet jelképezi.
A “Zombor madártávlatból” című kép Jovin Branislav műve
Az építészmérnök Jovin Branislav több mint egy évig dolgozott remekművén. A Zombor madártávlatból mű az urbanizmus, mérnöki szak és a művészet egyvelege. Az építészmérnök e művéhez geotérképeket, repülőfelvételeket és több mint 600 fényképet használt amit saját maga fényképezett.15000 zombori épületet rajzolt le a művész. Előzőleg preciz méréseket végzett és 2,70 X 1,60 m-es nagyságú hammer ívre helyezte ezeket az épületeket.A kép kombinált távlatban és 1:2000 arányban lett elkészítve. Körülbelül egy évig tartott a rajzolás ceruzával papíríven melynek mérete 50 cm és három szalagból tevődött össze melyek a rajz horizontális részeit képezték amelyekre üveg lett téve, amire a hammerpapír ív került és mindenek alatt pedig fényforrás segített a tussal való finalizálásra. Jovin több mint millió vonalat húzott ily módon tussal. Olajfestékkel és árnyékolással kifejezésre hozta az ősz színeit. E sajátos stílus létrehozása érdekében több ezer méteres papíríveket kellett Jovinnak összeragasztania. A rajzon jól láthatóak Zombor nevezetességei és más dolgok is amire a zomboriak nagyon büszkék pl. a jól ismert zöldfelületek.A remekmű a Vármegyeházán tekinthető meg. Ez a rajz megőrzi majd a város kinézését a jövő generációknak.
Zombori Városi Múzeum - Gradski muzej Zombor
Trg Republike 4, Zombor
tel: +381 25 422 728
helyfoglalás: +381 25 22 728 (Petres Sonja és Lakatos Viktória)
e-mail:
gmso@ptt.rs,
gmso@sbb.rs
honlap:
www.gms.rs
munkaidő: 09:00-18:00 hétfőtől péntekig, 09 00-13 00 hétvégén a bejelentett csoportoknak legkevesebb 10 látogatóval
A város elibertációja után gazdasági fellendülés észlelhető aminek következtében megnőtt az intelligencia száma és ez egy különleges kultúrális klimát hoz magával. Zomborban színház és könyvtár alakult, egy része a lakosságnak pedig egy Történelmi Társaság létesítéséről gondolkozik. Az első lépések ebben az irányban 1880. észlelhetőek amikor Iványi István megalapítja a Község Történelmi Társaságát. A Bács-bodrogmegyei Történelmi Társaság alapításáról szóló első gyüllés 1883 május 11.-én volt megtartva. A Társaság célja a régészeti tárgyak összegyűjtése valamint a régészeti ásatások megszervezése úgymint a régészeti tárgyak megvásárlása avagy ajándékozása az akkoriban alakulóban levő múzeum számára. A Társaság ajándékokat keres a jövendőbeli múzeumnak melynek a következő gyűjteményei lennének: numizmatikai, medalyóngyűjtemény, dokumentumok, pecsétek és címerek arheológiai gyűjteménye, nyomtatott könyv-, kézírási-, monográfiai-és térképgyűjtemények amik a Község történelmére utalnak. Valamint havilapok, propagandaanyagok és más nyomtatványok. 1887. egy termet kap a Társaság a Vármegyeháza földszintjén de a múzeum szükségeire 1906. kiszélesíti munkakörét az etnográfia gyűjtésére. A Társaság munkája a következő években a II Világháború befejezéséig már elég sikeresnek számít. A Városi Múzeum ma komplexus tipusu regionális múzeum és keretében a következő részlegek vannak arheológiai, numizmatikai, etnológiai, történelmi, hazafias művészettörténeti és a jugoszláv modern művészet gyűjteménye is. A múzeumban szakkönyvtár is működik XVIII-XX századi kiadványokkal.A modern jugoszláv művészeti galéria gyűjteménye a Zombori Városi Múzeumban az ún.”Likovna jesen” évi kiállításain lett megvásárolva. Ezt az Eseményt 1961. az akkori múzeumigazgató a híres festő Milan Konjović kezdeményezte. A művészalkotások, képek, rajzok, grafikák, szobrok és tapiszériák szisztematikusan lettek megvásárolva. Az Esemény 34 éves létezése során a műalkotások megvételén keresztül látszik a művészet fejlődése az évek folyamán a régi Jugoszláviában a hatvanas évektől, az apsztrakt festészet úgymint a modern festészet is. A hetvenes években a pop-art festészet, a geometriai-mértani apsztrakció és a hiperrealizmus és a nyolcvanas években az ún. felújított képek neoekszpresszionista és posztmodernizált részletekkel klasszikus és modern festészettel és a mai kor környezetbeli történéseinek irónikus képmása egészen a kilencvenes évek elejéig amikor bebizonyosodott hogy a jugoszláv művészetnek két paralel irányzata van: a tradicionális festészet és művészet mely elfogadja a modern tehnológia és informatika által létrejött változásokat.A” likovna jesen”-t 2008. felújították.
„Karlo Bijelicki” Városi Könyvtár - Gradska biblioteka "Karlo Bijelicki"
Trg cara Lazara 3, 25000 Zombor
tel: +381 25 431 011
e-mail:
biblioso@eunet.rs
honlap:
www.biblioso.org.rs
A Karlo Bijelicki Városi Könyvtár épületét neoreneszánsz stílusban 1877. építették az első zombori takarékpénztár szükségleteire mely 1868. alakult meg. Karlo Bijelicki a zombori takarékpénztár főkönyvelője és alapítója volt. A Társulat a Városházán 1859 január 2.-án alakult meg a könyvtár pedig azóta állandóan működik. A felbecsülhetetlen könyvgyűjteményből mely 300 000 könyvet számlál 309 könyv különösen kiemelkedő régiségnek számít amelyből a legrégebb Vuković Božidar gyűjteménye mely Velencében lett nyomtatva 1538. Itt található a Hazafias részleg gyűjteménye több mint 4000 példánnyal, megszámlálhatatlan napi-, és hetilapok amelyek Zomborban kerültek ki a nyomdából. A könyvtár 1994.a Nyugat-bácskai járás főkönyvtára lett. Itt helyezkednek el többek között a Felnőttek részlege, Tudományos részleg az olvasóteremmel, Internet központ, Internet kávézó a nyomtatványok olvasására és az aktuális folyóiratokkal, könyvkötöde, könyvkereskedés, digitális galéria stb… Ez a könyvtár kiadványokkal is foglalkozik pl.” Dometi” kultúrális kiadvány,”Novi Pokret” ifjúsági újság kiadványával és más kiadványokkal pl. ”Golub”, „Laza Kostić”, „Seme”.
Városháza - Magisztrát - Gradska kuća - Varoška kuća, Magistrat
A város központi építészeti szimbólumát képezi. A szerb kényúr Branković Đorđe örököse volt Branković Jovan gróf . Gróf Branković Jovan 1717. a zombori hadtest kapitányának lett kinevezve Palotáját 1718. építi. Az épület külsö része a Szent György Templom felé lett fordítva a nyugati rész előtt (a mai Szentháromság tér felé)pedig a Mosztonga mellékága folyt amelyen híd vezetett keresztül a tisztás felé. 1734. Branković Jovan halála után az épület el lett adva a szabad királyi város kormányzatának a magisztrátum szükségleteinek. 1749. A kastély helyén 1842. lett felépítve a mai Városháza neoklasszikus stílusban. Az épületben volt a városközpont székhelye akkoriban, a díszteremben pedig a városi magisztrátum összejövetelei lettek megtartva, a földszinten üzletek és ideiglenesen a város arhivuma is itt volt valamint a városi könyvtár is. 1918 novemberében és 1944 októberében lett befejezve a város átadásáról szóló írás az okupációs és a felszabadulási csapatok között.
A Szentháromság tér - Trg Svetog Trojstva
Nevét a Szentháromság kőszobráról kapta mely 1774. lett felavatva és a tér központi részén helyezkedik el a pestis epidémia megszünésének emlékére. A szobor klasszikus barokk szobrászati műemlék volt gracióz oszlop melynek tetején a Szentháromság szobra állott. A szobor 1947. meg lett rongálva és el lett innen távolítva. Ma a teret a zomboriak” kopasznak” nevezik.
Szent fődiakónus Stefan Kolostor - Manastir Svetog arhiđakona Stefana
Svetog Arhiđakona Stefana 2, Zombor
tel: +381 25 460 055
A Szent fődiakónus Stefan kolostor a legészakabban fekvő kolostor országunkban. A kolostorkomplexus az éjjeli szállást, harangot és a templomot érti magában. Konjović Stevan, a gazdag földbirtokos 1909. nagy gazdagságot hagyott a szerb ortodox templomnak avval a feladattal hogy felépítsék a kolostort.A kolostor templomát 1928. kezdték építeni Krotina Svetozar tervrajza alapján és 1933. fejezték be építkezését. Pénzhiány miatt a belső rész berendezésére nem került sor. Az ikonfestésre csak 1938. kerüt sor amikor dr Bugarski Nenad pénzadományt adott a kolostornak. A kolostort szerb-bizánci stílusban építették ami ritka Vajdaságban. Alapja három részből áll és félkörös oltárrésze van, négy oszlop bizánci stilusban tartja a gyönyörű domborművek amik fölött oktagramban kupola létezik. A homlokzaton két torony van. A jobb oldali külső homlokzaton nagy vaskapú található ahol a sirok helyezkednek el. A templomot Predojević Vladimir festői freskói diszítik az oltár pedig a Szentháromságot ábrázolja. Az északi részen helyezkedik el a Feszület, majd a Szentlélek, a déli részen pedig Krisztus születése van a nyugati oszlop felett Krisztus lejövetele látszik. Az oltár fából készült és Seljanko Boris orosz festőművész műve.Itt látható Jovan a szárnyas keresztelőszent, Szűzmária, A Gyümölcsoltó Boldogasszony, Krisztus, a fődiakónus Szent Stefan az első vértanú, látható és Az utolsó vacsora is.Az ikonok háttere aranyból készült. A kolostor körül Partizán és a Vöröshadsereg temetői helyezkednek el ahol a batinai csata hőseit temették el valamint a II Világháború hősei és a bolgár katonák is itt találtak örökös nyugvóhelyet.
A Szentháromság Templom, a régi katolikus templom - Crkva Presvetog Trojstva
1717. a zombori Bunyevácok építik ezt a templomot a régi török épületek helyén. A régi templom helyén új templom épül 1752-től 1763-ig klasszikus barokk stilusban mely a Szentháromságnak van szentelve. A templom orgonája 1771.épült a szószék pedig 1782. lett kidíszitve. A templom kriptájában 1782-ig a zombor tekintélyesebb katolikus személyei lettek eltemetve. A templomot 1939. újították fel.
A Szent Jovan Preteča templom, kis görögkeleti templom - Crkva Svetog Jovana Preteče
A templom azon a helyen lett felépítve ahol az istenhívők tartózkodtak. Elsődlegesen itt keresztény templom létezett mely dzámivá lett átalakítva a törökök uralkodása alatt. A törökök távozása után ortodox-pravoszláv templommá változtatták. A páterok 1716. amikor Jazak fruška gorai kolostorából menekültek a törökök elöl magukkal hozták V Uroš utolsó szerb cár maradványait. Két évvel később a páterok Jazak kolostorába visszatérve elviszik V Uroš cár maradványait. Köszönetként itt hagyták a Szűzmária ikont mely Koszovóról származik a Szerbek nagy vándorlása idejéből akiket Arsenije Čarnojević vezetett. Az ikon mai nap is itt van megőrizve. A régi templom 1786. ledölt és helyében 1790. új barokk és rokokó stilusu új templom épül. Đurković Pavle festette a szentképfalat-ikonosztázt 1809. A templomot 1978. felújitották.
A Szent György Templom, a nagy ortodox-pravoszláv templom - Crkva Svetog velikomučenika Georgija
A zombori szerbek már a törökök alatt megépítették a Szent György templomot majd 1717. újjáépítették és a régi templom mellé 1744. új tornyot építenek. 1759. és 1761. miután összegyűjtötték a gazdagoktól az adományokat ismét építik a templomot barokk stílusban. Kračun Teodor készítette a gyönyörű ikondíszitést. A templom belső falainak renoválásakor az ikonosztázt levették majd 1873. Simić Pavle rajzolta a belső falakra az ikonokat-szentképeket és 77 új képet alkotott. Gróf Branković Jovan a határrendőrség kapitánya van itt eltemetve és a bácskai Jovanović Jovan pravoszláv püspök. A templomot részletesen renoválták 1936. A templom portáján 1759. nádtetejű földszintes épületet építettek amelyben 1788. Avram Mrazović megalapitja a Normát. Ez az első tanítóképző alapja a délszlávoknál.A régi épületet 1863. renoválták a női tagozatok számára melynek székhelye 1921. itt tartózkodott. Ma itt az ortodox-pravoszláv vallás központi épülete található.
Kármelita-Szent István Templom - a kéttornyos templom - Karmelićanska crkva
Az ötlet a XIX század elején született majd a végső határozat a templom építéséről 1828. lett meghozva. Az építkezést 1860. kezdték és 1904. lett befejezve majd átadva a Kármelita rend kormányozására. 1905. kolostort építenek a templom mellé mely romantikus stílusban egy közös épületet jelent.A templomban 1926-tól orgona is látható mely régi Jugoszlávia méreteiben a harmadik volt.
A Grassalkovich palota - Grašalkovićeva palata
Gróf Grassalkovich Antun a cári kamara igazgatója 1763.építi barokk stilusban a palotát mely imigrációs központnak és karantinnak számított az ideköltöztetett német lakosságnak. 1863. itt a telegraf állomás létezett, a két háború között pedig a az adófizetési központ, a háború után pedig itt tartózkodott a rendőrség központi irodája. Mai kinézését a Grassalkovich palota a XIX század végén kapta amikor hozzá lett építve az oldalsó rész a Zmaj Jovina utca felől.
A Történelmi levéltár - Pasa tornya és a Krusper ház - Istorijski arhiv
A Pasa tornya a legjobb tanúságot adja a törökök ittlétéről a mi területeinken, egyben a legjobban megőrzött épület is azokból az időkből vagyis a XVI század végéről és a XVII század elejéről. Valószínűleg a törökök Zombor megszállása után 1541. valamikori czoborszentmihályi várat átrendezték saját követelményeiknek megfelelően majd hozzáépítették a városi központi kormányzat részére. A torony mely négyzet alakú földszinti és két emeletből áll megtartotta ma is előzőlegi kinézését és a Krusper palotával egy közös egésznek számít.
A Varboi Paul Krusper a cári kormányzat igazgatója 1771. építi ezt az egyemeletes épületet késő barok stílusban azon a helyen ahol a Vármegyeháza építése volt tervezve. A XIX század végén itt tartózkodott a városi posta később pedig a telefonközpont is. Ma ebben az épületben van a Történelmi Levéltár már több mint három évszázada.
Szent Iván Nepomuk Kápolna - Kapela Svetog Ivana Nepomuka
1751. az akkori cári kormány igazgatója Redl Franc építi a kápolnát mely rokkokó stílusban lett építve és Ivan Nepomuknak lett szentelve-ő az árviz elleni védőszent. A építmény formája miatt látszik keletkezése ami valamikor a zarándokoknak volt szenthelyük és a Pasa tornya mellett foglalt helyet. Elsődleges kinézését mai napig is megtartotta.
Kronić Palota - Kronić palata
1906. épült eklektikus stílusban és Zombor egyike a legszebb épületeinek. Egy zombori gazdag ügyvéd és földbirtokos építette dr Kronić Stevan.. Dr Kronić Stevan örökösei 1938. pénzhiányuk miatt eladták az épületet mr Antić Đorđenek a gyógyszerésznek. A II Világháború után az épület az állam vagyona lett. Ma itt a Kereskedelmi Bíróság foglal helyet. Az épület előtt ortdox-pravoszláv vörös márványból készült feszület létezett amit 1856. helyeztek ide a háború után pedig a feszület át lett helyezve a Nagy ortodox templom portájára.
Plébánia - a valamikori fráterek kolostora - Plebanija
Ez a kolostor s Szentháromság templom mellett helyezkedik el. Az épületet 1743. kezdték építeni a fráterek részére és 1749. lett befejezve. Az épület helységeiben 1749 április 24. a zomboriaknak ünnepélyesen át lett adva Mária Terézia levele amelyben Zombor megkapta a szabad királyi város címerét. A fráterek 1786. II József osztrák cár rendelete alapján el kellett hogy hagyják a várost. Az említett évben Zombor lett a Bács-Bodrogmegye járásának székhelye, az épület pedig a község adminisztratív központja lett ami itt is maradt a Vármegyeháza épületének befejeztéig. Ma az épület a katolikus vallás központja vagyis Plébániája. Az épület nyugati falán látható Zombor attrakciója a Napóra mely 1852. látott napvilágot. Čokor Jovan kezdeményezésére aki akkor a Tanítóképző tanára és egyben igazgatója is volt akinek nehéz természete volt. Diákjait állandóan bűntette ami gyakori diáktüntetéseket eredményezett és Čokor Úrnak végül is el kellett hagynia Zombort maga után hagyva ezt a lenyűgöző művét.Mivel asztronómiával foglalkozott szarkasztikus felírást íratott fel a napóra alá mely így hangzik Egy ezekből végórád. Ami ma is vonzza az errejárók figyelmét.
A Preparandia - Tanítóképző
Az épület alapítója Branković Georgije zombori pap és szerb pátriárka és a Tanítóképző valamikori igazgatója. Az épületet 1895. építik neoreneszánsz stílusban a férfi kollégium osztályának tanítására mely itt volt 1948-ig. Mrazović “Normáját” áttelepítették Szentendrére 1812. ahol belőle Preparandia lesz majd visszakerül 1816. Zomborba és az első szerb tanítóiskolának számít amiből a Tanítóképző akadémia lett 1973. majd a Tanítóképző egyetem 1993. Ma a Preparandiumban a zombori tanítóképző múzeuma foglal helyet valamint részben a könyvtár és a Tanítóképző dekanátusának irodái.
A Szerb Olvasókör - Srpska čitaonica
Az épületet 1882. építették eklektikus stílusban a Szerb Olvasókör szükségleteire mely 1845. alakult 72 legtekintélyesebb Szerb kérésére. Laza Kostić miután megnősült Palanački Júliával a Szerb Olvasókör tagja lett 1897.,1901. pedig az Olvasókör elnökévé vállasztják. Ezen a funkción marad haláláig vagyis 1910.-ig. Ezután pár évig az Olvasókör igazgató nélkül lessz.A Szerb Tanítóképző könyvtára mellett a Szerb Olvasókör könyvtára volt a legnevezetessebb akkoriban egészen 1918-ig majd utána ezt a feladatot a Városi Könyvtár veszi át.
A Szent György tér - Trg Svetog Đorđa
Esztétikai csúcspontját 1940. érte el amikoris itt avatták fel Karađorđević Aleksandar lovasszobrát Antun Augustinčić művét. Kicsivel ezután 1941. a magyar okupáció idején ez a szobor el lett innen tüntetve. Ez az ortodox pravoszláv vagyis a görögkeleti vallás egységességét képviselte a feszülettel mely 1795.-ből származik és ma a Szent György templom portáján található. A mai áruház helyén egyemeletes épület létezett In foro elnevezéssel melyet 1804. építettek. Az épületben a diákkonyha foglalt helyet, később a tanítóképző internátusa és sok üzlet is. Akkoriban 1887.-ben a téren az első ártézi kút is helyet foglalt.